Ez a századik bejegyzés. Eredetileg másról akartam írni (először a nagycsaládról, aztán meg az egészségügyről), de majd a következő posztban.
Szóval ez most itt egy kis örömködés, bár nem mondhatom magam nagyon termékeny blog írónak - közel két év alatt sikerült ezt összehozni -, de az utóbbi egy hónapban nincs panasz. Azt hiszem, ez köszönhető annak, hogy egyetlen vizsgám sem maradt karácsony utánra, hogy csak angolozni kell és hogy a kreatív energiáimat épp nem emészti fel sem OTDK sem szakmai cikk. Ellenben volt lehetőségem némi nemszakirodalom olvasására. Kifejezetten felszabadító érzés. Remélem, ez alatt az egy-másfél hónap alatt sikerül annyi energiát és kreativitást összegyűjtenem, hogy a nyelvvizsgára, a következő félévre, az államvizsgára, a szakmai cikkre és a doktori felvételire is elegendő legyen - az életről nem is beszélve. :)
Ideje lenne megbarátkozni a gondolattal, hogy nem átugrani kéne a következő 6 hónapot, hanem megélni.
