Holdvilág

Hétfő óta elég komoly sokkban vagyok, nem értem teljesen, hogy hova fognak kifutni a dolgok, és eléggé megijeszt az, hogy milyen irányba mennek.

Hétfő óta próbálok keresni a környezetemben egy fideszes ismerőst, akivel lehetne beszélgetni, de (sajnos/szerencsére) nem futottam bele senkibe se a valóságban, se a virtuális térben.

Aztán ma délelőtt egy távoli egyetemi ismerősöm üzenőfalán beleszaladtam egy kommentbe, miszerint az ütőképes ellenzék nem lehet balliberális, és akinek ezt magyarázni kell, az idióta. Gondoltam, megkérdezem a fiatalembert, hogy mégis mit ért balliberális alatt (hozzátéve, hogy remélem, hogy attól, hogy a szó szerinte való értelmezése után tudakozódok, még nem kerülök az idióta besorolás alá). Távoli ismerősöm megérezve a konfliktus előszelét gyorsan privát beszélgetésre buzdított minket még azelőtt, hogy a srác válaszolt volna nekem.

És milyen jó is volt, hogy privátan folytattuk le a diskurzusunkat. Így a nézetkülönbségek ellenére nem egy "arctalan" kommentelő állt szemben egy másikkal, hanem két felnőtt, értelmiségi ember beszélgetett át egy egész vasárnap délelőttöt. Én leginkább kérdeztem és hallgattam. Nem akartam meggyőzni őt az én oldalamról. Sokkal inkább érdekelt az, hogy egy alapvetően nem műveletlen, értő felnőtt ember mit is lát pontosan a fideszben. Egyébként ő azt látja, hogy a kommunistákkal szemben a fidesz megoldotta az államháztartás hiányt, Magyarországot előnyösebb pozícióba hozta adósként, fejlesztett az egészségügyön és az oktatáson, és tökéletes külpolitikát folytat. Szerinte a rezsicsökkentés is a jó gazdálkodás eredménye, nem pedig valami, amiért még súlyosan megfizetünk. Szerinte a korrupció megbocsátható (csakúgy mint minden más) a nagyobb jó érdekében. Pénztáros Lőrinc (ezt ő fogalmazta így) szerepe pedig, hogy magyar kézben összpontosuljanak nagyberuházások, és így a külföldi befektetők nem tudják kilopni a pénzt. Természetesen zsidózott is (megkértem, hogy ezt ne tegye), és hisz abban, hogy a világot vadkapitalista zsidók irányítják, akik csak a pénzre és hatalomra éheznek, és akik ellen harcolnunk kell. Hogy ezeknek fizetjük a telefonszámlát és az áramot is. Mondtam neki, hogy szerintem leegyszerűsíti a dolgokat. Nem mondtam neki, hogy szerintem bedől egy nagyon leegyszerűsített ellenségkép gyártásnak.

Kérdeztem tőle, hogy mit gondol a figyelő soros listájáról. Még nem hallott róla, de szerinte akinek soroshoz köze van, az eladta magát, hazaáruló, és mint ilyen, lámpaoszlopon kéne lógnia, de sajnos demokráciában élünk... -- mondta még.

Én a beszélgetés végére arra jutottam, hogy pár dolognak utána kell néznem. Pl. hogy amilyen pénzeket orbán a parlamenti felszólalásában (amit a srác küldött át nekem youtube-on) emlegetve az oktatásra és egészségügyre fordított, azok ténylegesen mire mentek el. Aztán azt sem ártana átfésülni, hogy mikor és hogyan került soros györgy a fidesz ellenségképébe. Azt hiszem, talán ezeken a pontokon meg lehetne fogni a dolgot.

Ha még esetleg újra beszélnénk a sráccal, akkor szeretettel ajánlanék figyelmébe utópiákról szóló könyveket, csak hogy értse, hogy a "sajnos demokráciában élünk" mitől is óvja meg.

Egyébként teljesen higgadt, abszolút fegyelmezett és egészen jó hangulatú beszélgetés volt, ami talán részben annak köszönhető, hogy nem akartam őt meggyőzni semmiről, mivel sokkal inkább a véleménye érdekelt. Jó lenne, ha mindkét (vagy inkább mind a sok) oldal képes lenne csak kérdezni és hallgatni néha.

Az elmúlt hetekben a gólyatábori erőszaktevések erősen felkavarták a sajtót. Egyrészt talán elindult egy folyamat, ahol nagyobb nyilvánosságot kap ez a problémakör, és talán ezzel lépünk a megelőzés felé is. Másrészt elkezdődött a bűnbak keresés, ami most éppen a HÖK felelősségre vonásánál tart.

Tévedés ne essék, a HÖK-kel kapcsolatos tapasztalataim vajmi kevés jót jelentenek, de nem gondolom, hogy kollektíven a szervezet felelőssége lenne a gólyatáborokban esett erőszak. Az, ha voltak olyan szervezők, akik tudtak a fotós előéletéről vagy a róla érkező panaszokról, az nyilván azt jelenti, hogy őket egyenként súlyos felelősség terheli. Az, hogy a másik lány ügyét eltussolták, az is komoly hiba, amiért felelniük kell. Azt viszont nem hiszem, hogy mostantól minden HÖK-öst meg kell bélyegeznünk mint az erőszaktevés elősegítőjét. Azt sem gondolom, hogy a gólyatábor egy erkölcsi fertő lenne, ahol olyasmire kényszerítik (!) a friss diákokat, amit azok nem akarnak megtenni. Nyilván tisztában vagyok azzal, hogy a közösségnek vagy a hierarchiában feljebb állóknak mekkora ráhatásuk van, de lássunk tisztán.

A HÖK az utóbbi években minden volt, csak a hallgatók érdekvédelmi szervezete nem. Leginkább azt mondhatjuk el, hogy a HÖK feladataként a hallgatói közösségépítést, az egyetemet népszerűsítő rendezvények egy részét, illetve a hallgatók szórakoztatását tűzte ki célul. Abba most nem mennék bele, hogy ehhez milyen anyagi forrásokat vettek igénybe és azt milyen mértékben használták vagy nem használták fel más egyéb célokra. A lényeg az, hogy itt a legprofibb, legnagyobb szabású, legtöbb hallgatót vonzó bulik megrendezése (volt) a cél. Ennek nyilván egyik fontos állomása a gólyatábor. Ha innen nézzük, akkor a HÖK egy partiszervizként funkcionál, és lássuk be, az egyetemi életnek igenis fontos (bár nyilván nem a legfontosabb) része, hogy a diákok szabadidőstevékenységek során ismerkedjenek. Én is voltam gólyatáborban. Egyszer sem kellett alkoholt innom, ha nem akartam. Egyetlen szál ruhámat se kellett levennem, ha nem akartam (az más kérdés, hogy minden idők egyik leghidegebb augusztusi hete volt, amikor reggel öt fok volt, és annyi cuccot aggattunk magunkra, amennyit csak bírtunk, én például még a Pingu melegítőjét is, mert ő hármat is hozott). Nem hiszem, hogy a gólyatáborokat be kellene tiltani. Nem hiszem, hogy bűn és fertő minden közösségépítő rendezvény.

Hiszem viszont, hogy a HÖK-nek nem lenne szabad, hogy ez legyen az egyetlen és elsődleges feladata. Az én eszményem szerint a HÖK egy érdekérvényesítő szervezet kellene hogy legyen, aki kiáll a hallgató mellett, ha azt az egyetemi élet során sérelem éri. Mondok egy példát, ami egy nagyon kedves barátommal esett meg. Ez az én barátom leadta a szakdolgozatát, hogy aztán államvizsgázhasson és diplomázhasson. Csakhogy közben váltás történt az adott kar oktatási hivatalának élén, és az új felelős egy héttel az államvizsga előtt visszadobta a szakdolgozatot, miszerint az nem a szaknak megfelelő témában íródott. Tette mindezt úgy, hogy a címet már hónapokkal korábban le kellett adnia minden diáknak, és csak akkor kezdhettek hozzá a munkához, ha azt jóváhagyták. A barátom dolgozatának címét elfogadta az akkori vezetője az oktatási hivatalnak. A dolgozatot továbbá ötösre értékelte a témavezető is. Mégsem engedték államvizsgázni, mégis visszadobták a munkáját. És ezt még csak nem is vele közölték, hanem a témavezetőjével, akiben volt annyi jó érzés, hogy értesítse a barátomat. Én azt javasoltam, hogy keresse fel a HÖK-öt, a dékánt, a rektort, de ő nem akart konfrontálódni, mert félt, hogy meghurcolják és nem engedik át az államvizsgán. Ebben a helyzetben igencsak jól jött volna egy erős HÖK, aki kiáll a hallgató mellett, hogy az befejezhesse az egyetemet.

Azt mondják, hogy a HÖK a politika előszobája. Szerintem is. De nem lenne ezzel semmi baj, ha a HÖK tényleg a diákok érdekeit képviselné. Így azonban csak a "cirkusz"-ról gondoskodik, a többit pedig elmismásolja (hogy nagyobbat ne mondjak). Pont mint politikusaink...

Egy darabig sokat beszélgettünk arról, hogy van-e értelme házasságot kötni, vagy az csak egy darab papír. Tepi azon a véleményen volt, hogy a házasság nem szabad, hogy változást jelentsen egy kapcsolatban, mert az már régen rossz, ha az tart össze két embert, hogy aláírták az anyakönyvet. Tehát a házasság szerinte csak papír. Ettől függetlenül mégis elég fontosnak tartotta a lánykéréshez.

Abban egyetértek Tepivel, hogy ha csak a papír tart össze két embert, az már régen rossz. Mégis fontos nekem a házasság. Eszem ágában nincs bedőlni a kormány (és bizonyos keresztény közösségek) által sulykolt propagandának, hogy csak a házasság lehet alapja a családnak és aki nem ezt az utat választja, az aljas alávaló gazember, aki nem érdemli meg, hogy családnak hívja a szerettei körét és csodaföld Magyarországon éljen. Engem más motivál.

Szerintem a házasság jelenthet egy különleges tanúságtételt, amit a szeretteink, a családunk előtt teszünk egymásnak arról, hogy szeretjük egymást, összetartozunk, jól működünk együtt, támogatjuk egymást, a legjobbat hozzuk ki magunkból és a másikból. A lagzi pedig ennek a megünneplése, ennek a boldog összetartozásnak a megosztása, hogy egy kicsit mindenki részesüljön belőle.

Amikor a házasság hetéről olvasok, meg a KSH adatok értékeléséről, akkor mindig erős ellenérzéseim lesznek. Nem a kormánypropaganda hatására megyek férjhez, a statisztika alapján mégis azt fogom erősíteni. Ettől függetlenül férjhez megyek. Patthelyzet.

Ásó, kapa, nagyharang, július.

Volt ez a cikk. És úgy kiábrándultam. Mert ez olyan szomorú. És én nem szeretek ilyenekre gondolni, mert nagyon keserű leszek tőle. Pedig tudom, hogy nem jó az se, ha az ember homokba dugja a fejét.

Még gondolkodnom kell, hogy hova építsem a falat, ami megvéd.

Komolyan mondom, honatyáinknak gőze sincs róla, hogy mit is takar ez a pár szó.

Néhány sornyi csemege a mai parlamenti felszólalásokból. Természetesen mind férfiak szájából hangzott el.

Visszafelé haladunk az időben, az előző kormányok hibája (!), hogy az oktatás szétverésével rossz női mintát állítottak a felnövő generációk elé, s ez az oka a családon belüli erőszaknak. A megoldás? Szüljél 4+ gyereket.

Üzenném a honatyáknak, hogy csináljanak ők 4 gyereket. Éljenek meg havi 47 ezerből. Találjanak állást 4 gyerek mellett, mellyel el is tudják tartani őket. Látogassanak el olyan emberekhez, akik tudják, tényleg tudják, hogy mi is az a családon belüli erőszak. Ezt nem lehet "példamutató házasságok"-ról szóló kormányzati pályázatokkal orvosolni. Mondhatnám, hogy bárcsak megtapasztalnák a saját bőrükön, de ezt én nekik sem kívánnám...

Inkább száradjon le a tökük.

A média, a fb és a blogszcéna is a Bándy Kata meggyilkolásától hangos. Cigánybűnözés? Én most nem innen szeretném megközelíteni. Már két olyan írásba is belebotlottam (ebbe és ebbe), ahol felmerült, hogy mindig akadnak olyan hangok az ilyen jellegű gyilkosságoknál (mármint ahol fiatal nő az erőszak és a gyilkosság áldozata), akik elkezdik a lányt hibáztatni: miért sétált haza egyedül, biztos túl rövid volt a szoknyája, kihívóan viselkedett, minek elegyedik szóba idegenekkel, miért nem költözött el, ha veszélyes környéken lakik... és így tovább.

Akiben ezek felmerülnek, annak eszébe sem jut, hogy ezáltal az áldozatot kriminalizálja?! Nem igaz, hogy aki szoknyát vagy dekoltált felsőt vesz fel, az felszólít arra, hogy őt most aztán itt és most meg lehet erőszakolni és gyilkolni! Félreértés ne essék, tudom, hogy aki túlzottan kihívóan öltözködik, az szexuális "tárggyá" degradálja magát - de csak a saját beleegyezésével létesített kapcsolatokban. Szó sincs arról, hogy ezzel engedélyt adna saját megerőszakolására!

És nem annak a szerencsétlen lánynak a hibája az sem, hogy ma már nem érdemes egyedül nekivágni a hazaútnak éjszaka. (Hozzátenném, utóbbit én is a saját káromon tanultam meg.)

Mielőtt elkezdenénk az áldozatokat hibáztatni, gondoljuk el, hogy micsinálnánk, ha lányunk lenne. A fiúk gondoljanak a húgaikra, barátnőikre. Egyáltalán: gondoljanak..

Egyszer már sopánkodtam a magyarországi áldatlan állapotok miatt, de az abortusz tabletta elleni tüntetésről szóló cikk ma megint eszembe juttatta, hogy továbbra sem rózsás a helyzet.

Az elmúlt években változott a hozzáállásom a gyerekvállaláshoz, ma már nem vágom rá gondolkodás nélkül a válaszom. De egy dolog nem változott: továbbra is azt vallom, hogy az abortusznak van létjogosultsága.

Igenis kerülhet bárki abba a helyzetbe, hogy nem akar, nem tud felnevelni tisztességesen egy gyereket. És azt nem érdemli meg egy fiatal nő sem, hogy mások döntsenek a feje fölött arról, hogy mi lesz az ő sorsa, az apa sorsa és a gyermek sora (akárhogy is számolom, ez bizony 3 élet, nem pedig egy).

A tüntetésen készült képek között nem találtam eddig a neten olyat, amelyen nők is szerepelnének. Honatyáink és a vezető réteg tagjai között is nagyon kevés a nő. Kérdem én, hogy jönnek ők ahhoz, hogy megítéljék, mit jelent egy nőnek felnevelni egy nem teljes szívvel kívánt gyermeket?

A másik dolog, amire ugrok, amikor úgy interpretálnak egy ilyen kérdést, hogy ebben is a magyar nép elleni összeesküvés-elméletet látnak: "Ez nem gyógyszer, hanem méregtabletta. Fegyver a modern hadviselés történetében a magyarság ellen" - ezeket mondta a "Ne vedd be a hazugságot" címmel meghirdetett demonstráción Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke (lásd a cikkben).

Komolyan ennyire hülyék az emberek?!

Új alkotmányunkba (jajpárdon, alaptörvény) tervezik beleszőni ezt a hangzatos mondatot: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

A HVG ezután azt feszegeti, hogy egy ilyen kijelentés az alkotmányban nem vonja-e magával az abortusz-törvény megváltoztatását. Én tényleg csak őszintén tudom már remélni, hogy kedves hazánk nem követi el azt a baklövést, hogy megtiltja az abortuszt honpolgárainak.

Mert persze, hogy énis elítélem azokat, akik a fogamzásgátlás egy alternatívájaként kezelik az abortuszt, mégis nagyon komolyan abortusz pártinak gondolom magam már elég régóta. Értem én, hogy az a magzat egy élet, és hogy egy életet vesz el önkényesen az, aki elveteti a babáját. -- DE: Annak az élete nem számít, aki tizenévesen arra kényszerül, hogy felneveljen egy gyereket? Akik az abortusz ellen vannak, azok komolyan nem tudják elképzelni azt az élethelyzetet, amibe ők bizony nem szülnének a világra egy babát?

(Ja, jussanak eszünkbe olyan apróságok is, mint hogy az óvszer nem nyújt 100%-os biztonságot és hogy 3 havi fogamzásgátló tabletta bizony 10.000 forint fölött van. Kedves honatyáinknak persze eszébe sem jutnak ilyen apróságok - révén ők pasik..)

Látszik, hogy ezt a törvényt is férfiak akarják meghozni...

Hajnalban, mikor hazaértem még felnéztem facebook-ra,h megbökjem Gy.-t. Ott láttam kiírva,h Pesten az egyik szórakozóhelyen tömegpánik tört ki és meghalt 3 lány. Ennyi. Fáradt voltam, nem olvastam utána, de ezzel álmodtam és reggel kicsit utánanéztem.

Két 11. osztályos 17 éves lány halt meg (legjobb barátnők) és egy 24 éves. Nem kívánok arról értekezni, hogy megkéselték-e őket vagy megkéseltek-e egyáltalán valakit. Nem ez volt az események azon része, ami engem leginkább felkavart.

Én egyrészt a párhuzamot látom a tavalyi Love Parade és a mostani eset között. A tömeg erős és ösztönös. És hiszek a tömegpszichózisban is.

Azok a lányok nagyon fiatalok voltak. Rengeteg nagyon fiatal volt ott tegnap este:

Én szeretem a sört. És a jó bort is. És finomnak találom a rumot. És nem gondolom, hogy az alkohol az ördög teremtménye. És egyszer eljön az idő, mikor ihatok majd egy hideg sört a meleg nyári napon, egy bögre forralt bort karácsony tájékán és egy feles pálinkát feszültségoldás céljából szombat este a kocsmában.

De azt hiszem, ezt a videót nézve, én már nemis akarok olyan nagyon részeg lenni. Elég szánalmas látvány. Nagyon szánalmas. És eléggé rontja az ember túlélési esélyeit is...