Holdvilág

Vannak filmek, amikről sokat és jól lehet írni. Vannak emberek, akik sokat és jól foglalkoznak filmekkel, és így könnyen és gördülékenyen tudnak róluk írni. Ez nem ilyen film és én nem ilyen ember vagyok.

Mielőtt a nagyközönség számára is elérhetővé vált a Szerelempatak, a legtöbb hírportál lehozott róla egy-egy méltató ismertetést, úgyhogy nagy várakozással néztem meg. Nem kellett csalódnom, igazán hangulatteremtő film. Olyan, hogy az ember mélázva ringatja a fejét a zenére és jókat kuncog a hallottakon, a fülnek kedves nyelvjáráson.

Szép képek harmonikusan rendezve. Lassan hömpölyögnek, nincs igazán sodró lendület vagy egy szál, amire fel lenne fűzve az egész. Inkább egy kis bepillantás egy olyan világba, ami minden tekintetben nagyon messze van tőlünk. Kicsit megrendezett, kicsit mesterséges az interjúk miatt, de az öregek őszintesége feledteti ezt és természetessé teszi a film nagy részét.

Nekem az jutott eszembe közben, hogy milyen jó lehet ebben a nyugodt életben lenni, falun. De persze tudom, hogy ez csak egy kamerán keresztül megszűrve ilyen. Rég nincsenek már illúzióim a falusi világról (testközelből is van szerencsém belenézni és úgy egyáltalán nem idilli), és pláne tisztában vagyok a saját határaimmal. De most nem is erről akartam írni.

Inkább arról a tanulságról, ahogy ezek az idős emberek élnek. Kedves szórakozásuk például felmenni a hegyre, ott szalonnát sütni, beszélgetni. Eltelik, eltelhet így is egy nap. :) Egymással közösségben és annyi örömöt megélve, amennyit csak lehet, amennyit csak tudnak. Nyilván nem egy mese az életük, fel-felvillannak kevésbé vidám sorsdarabkák is. Így teljes a kép: születés, szeretés, esküvő, temetés. Üzentek még egy tanulságot: akkortól kell csinálni a szerelmet, amikortól jól esik, s addig, ameddig bírjuk.

Hamarosan idevésem a szokásos évzáró összefoglalómat, de most tényleg csak néhány apróságra gondoltam:

- Előszöris megint vacakol a freeblog. Zoli már régebben elhatározta, hogy elköltözik, aliza már elköltözött, ahogyan maitai is. Énis el fogok költözni. P. segít, hogy hiánytalanul átvándoroljanak a bejegyzések, esetleg a kommentek is. De majd észreveszitek, nem maradtok le semmiről, elvégre az a cél, hogy az olvasók is velem költözzenek. :)

- Megnéztem ma A hobbitot. Hát, végülis vállalható film, de azért nem egy LOTR. Túl hosszú lett, amit most kicsit szükségtelennek érzek. Volt egy-két céltalan jelenet, illetve nekem kicsit túl sok és túl hosszú ork-kaszabolás. Viszont a zene és a táj szokás szerint zseniális, a Bilbót játszó színész pedig piros pontot kap az alakításáért. Galadriel ruhája pedig meseszép.

- Olvasom a Vágy és vezeklést, de tisztára görcsbe van a gyomrom, mert már tudom, hogy a szereplők menthetetlenül a vesztükbe rohannak. (láttam ugyebár a filmet)

- Különben meg túl vagyunk a karácsonyi őrületen, oda-vissza utazgatáson, és végre itthon. Ahol a legeslegjobb.

- Egyébként a legjobb ajándékok a P.-nek adott repülés, meg a Gonoszmáténak varrott kisegér, meg D.-nak a fűszerpolc, mert annyira nagyon örültek. :)

- Ez az, amelyikbe elfelejtenek üzemanyagot tölteni?

- Ugye Kevin Spacey a gyilkos?

A hogyan lőjük le a filmek poénjait című gyorstalpalót láthatták a kiccsalád prezentálásában. Köszönöm, függöny.

Egy ismerősöm ajánlotta fb-on ezt a bejegyzést, ahol a 10 legjobb filmes szállóige kerül felsorolásra. Végigbogarásztam és nagyon nem tetszett. Az első kommentelő ötletei sokkal közelebb állnak hozzám. Megpróbálom összegyűjteni a most eszembe jutó kedvenc beszólásaimat.

1. "Fütyülsz bazdmeg és hazudsz, mert egy szar szemét szar alak vagy!" - Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten

2. "Tartsd meg az aprót, te mocskos állat!" - Reszkessetek betörők

3. "Én kiverem neked, te kivered nekem; csak semmi buzulás!" - Torrente

4. "Táncolni akarok, nyerni akarok, a díjat akarom!" - Ponyvaregény

5. "Jöttömre öt nap múlva számítsatok. Pirkadatkor, kelet felől." - A Gyűrűk Ura - A két torony

6. "Nembaj! Majd cinálunk bárányt!" - Bazi nagy görög lagzi

7. "Fiam, egy szép napon ez mind a tiéd lesz. - A függöny?" - Gyalog galopp

8. "Te mondd, hogy rablótámadás, a te hangod mélyebb!" - Bűnvadászok

Biztos millióegyet össze lehetne még szedni, de nekem most így hirtelen ezek ugrottak be, mert ezeket szoktam is emlegetni. Ha eszetekbe jut valami számotokra kedves, ne habozzatok idekommentelni.

Valami teljesen másra számítottam. Eleve nem szeretem a gyurma animációt a Wallace és Gromit óta. Viszont a képek alapján ez nem tűnt annyira gagyinak. És nem mellesleg az [origo] film kritikája is ösztönzőleg hatott.

Mary 8 éves, magányos kislány Ausztráliában. A szülei csak egy "balesetnek" tekintik. Mary pedig elhatározza, hogy magányos kis életébe keres egy barátot. Levelet ír Maxnek, aki New Yorkban él és 44 éves.

A film leginkább azzal veszi le a nézőt a lábáról, hogy minden giccs és körülményesség nélkül beszél az emberi kapcsolatokról. Pontosan azon a szinten, hogy egy 8 éves és egy 44 éves is értse, érezze és élvezze. Óriási bravúr ez, amire gyerekeknek (is) szánt művek csak nagyon kis hányada képes. Én szerettem.