Tegnap volt imádott Papikám születésnapja, miközben már 2018 óta nincs velünk. Nem láthatta már a gyönyörű kis dédunokáját. Emlékszem, 2019-ben halottaknapján ott volt az egész család a sír körül. Mamikám teljesen összetörve sírdogált. Akkor mondtam neki, hogy nem hiszi el, de tudok mondani olyat, amitől egy egész kicsit jobban érzi majd magát. Akkor mondtam el neki, hogy várjuk Manócot.
Manóc a második keresztnevét Papikám (és apukám, és SirM és SirM apukája) után kapta. Hiszem, hogy ezzel csatlakozik egy olyan folytonosságba, ami fontos értékeket visz magával.
Gyakran eszembe jut Papa. Sok szép emlékem van róla.
Amikor kicsi gyerekek voltunk, akkor rengeteget énekelt nekünk. A karácsonyfa alatt is mindig ő vezette az éneklést. Ma is minden karácsonykor éneklünk, s közben belengi a szobát az emléke.
Elvitt minket a kocsmába, mert ott fagyit is lehetett venni, és mindig választhattunk magunknak valami játékot is.
Húzott minket a háztáji szekéren fáradhatatlanul.
Mindig a legnagyobb görögdinnyét vette meg a dudálós árustól.
Sakkozott velem.
Számtalan újságot és folyóiratot járatott, hatalmas könyvtára volt, amiből bármikor bármit elvihettem.
Mindig megoldotta az Élet és Tudományban a rejtvényeket.
Öreg fejjel megtanulta kezelni a számítógépet. Utána emailben küldte be a megfejtéseket. :)
Tudott zongorázni, hegedülni és tangóharmonikán is játszani.
Már hajnalban felkelt minden nyáron öntözni. Mire mi felkeltünk, már félpucéron tevékenykedett a kertben.
Mindig ingujjban járt.
Nagyon szeretett jókat enni és jókat inni.
Ő tanított meg minket kártyázni.
Kivitt minket a Túrra pancsolni és ölben egyesével behordott minket a homokpadra, amit mi csak szigetnek hívtunk.
Beengedte a kutyát és a macskát is a házba, pedig Mama nem engedte.
Nagyon szeretett sudokuzni.
Rajongott a szappanoperákért.
Egy csomó hülyeséget rendelt a tv shopból.
Tanító, könyvtáralapító, iskolaigazgató is volt.
Mérhetetlenül büszke volt minden unokájára. Egyformán szerette őket, mindet a saját külön egyéniségéért.
Mindenkinek adott, aki kért.
Soha nem volt olyan, hogy ne lett volna kedve játszani.
Sokszor eszembe jut, mennyire örülne Manócnak, és milyen nagyon szeretne vele játszani.
Nagyon hiányzol, drága Papikám!
