AV Freron, akit követek facebook-on, ma kiposztolta, hogy a lánya a saját pénzéböl a saját bankkártyájával elsőként egy táskát vett. És ez a kis szösszenet sokakban ébresztett kedves emlékeket az első fizetésünk elköltéséről. Bennem is. :)
Nem volt minden első fizum emlékezetes. Az USA-ban megkeresett első fizetésemre emlékszem ugyan, de hogy mit vettem belőle, arra nem. Valszeg csupa praktikus holmit. Aztán a PG-nel való munkámért kapott első fizetés sem maradt emlékezetes. Az utána következő rémséges helyre meg gondolni se szeretek.
Az első IT-s melómat viszont megünnepeltem, erre határozottan emlékszem. Hallgattam Pharrell Williamstől a Happy-t és vettem magamnak egy pulcsit a BP Shop Macskafogós kollekciójából, amin az áll, hogy "Bitch please". A mai napig megvan és a mai napig szoktam hordani. Arra emlékeztet, hogy képes vagyok nehéz helyzetekben is helyt állni és magas léceket is megugrani.
A következő ilyen mérföldkő, amiről úgy gondoltam, hogy szintén érdemes megemlékezni, az az első németországi munkahelyem. Itt az első fizetésemből megvettem a 7 Harry Potter kötetet németül, díszkiadásban. Mert úgy éreztem, hogy megérdemlem, és mert ez egyúttal egy hasznos dolog is, egy örök érték.
Jó érzés ezekre a tárgyakra nézni és visszaemlékezni a diadalittas pillanatokra, amikor azt éreztem, hogy valamit jól csináltam és most ezért learathatom a babérokat.
Még úgy is jó érzés, hogy tudom, mennyire pici lépések ezek valójában, mert a hegycsúcsokról mindig újabb völgyek és hegyek látszanak csak.