A filmekben mindig mondták, hogy csak az szívhatja ki a kígyómérget, akinek nincs lyukas foga. Mivel már kezdtem érteni, hogy miért is van ez így [:P], elmentem fogdokihoz. 12 perc alatt betömte és Gy. szerint egy hős vagyok, hogy nem kértem érzéstelenítést.
Jóhogy hős vagyok - 5 éve nem látott fogorvos.
Oké. Beléptem, hogy írjak egy bejegyzést, de a főoldalról elolvasva egy posztot totál elfelejtettem, hogy én miről is akartam írni... Inkább leírom, mi jutott helyette eszembe.
Ez már a harmadik blog, amibe belefutok naivan és a (tealjashazaáruló)gyerehaza(derögtön).org fantasztikus tíz pontjára reagál. Minden szavukkal együtt tudok érezni a kedves blogolóknak. A 10 pont írója szerintem főleg irigy. Aztán másodsorban fűtik még olyan érzelmek, amiket ő hazaszeretetnek nevez, szerintem meg "dögöljön meg a szomszéd tehene is" mentalitás.
Én itthon vagyok és vajmi kevés esélyem van elmenni innen. Magyar szakos (na erre mondja valaki, hogy nem "magyar"!) diplomával talán ez nem is olyan nagy csoda. A kilátásaim nem túl fényesek. Jó esélyem van mondjuk minimálbéren vagy munkanélküli segélyen nyomorogni. És természetesen nem a szakmámban elhelyezkedni. De nem büdös a munka és morgásért nem adnak kenyeret. Szóval majd lesz valami. De azoktól, akik elmehetnek innen és megpróbálhatják máshol is, azoktól én bizony nem sajnálom a lehetőséget. Tudom, hogy külföldön sincs ám kolbászból a kerítés - unalomig ismételgetett frázis - de nem Magyarország az egyetlen hely, ahol élni lehet. Inkább dögöljön meg a szomszéd disznója és legyen kolbászból a kerítés - ott is, itt is.
A múltkor ki akartam kölcsönözni Békés Verának A hiányzó paradigmáját. Szomorúan tapasztaltam azonban, hogy minden példány ki van adva legalább április közepéig. Aztán Z. mondta,h nála van az egyik példány és szívesen kölcsönadja egy-két napra. Megköszöntem, de aztán nem került sor a kölcsönkérésre.
Néhány nap múlva észrevettem, hogy amúgy nálam van a másik példány...
Egyszer, még évekkel ez előtt, rám tört az érzés, hogy én milyen kevés verset olvasok. Köremailt küldtem a szívemnek kedvesebb ismerőseimnek, hogy küldjék el a kedvenc versüket/verseiket. Meglepő eredmények és egy kb. 100 oldalas kis bespirálozott kötet lett az eredmény. És persze egy nagyon boldog én. :)
Két dolog jutott ma eszembe mint szabad asszociáció:
1.) A szegény Peti nagymamájából, hogy: "hát, nagymama, ez nem a te napod..."
2.) A Bridget Jones naplójából az a jelenet, amikor összeül Bridget a haverokkal, és tanácsot kér,h hogy viselkedjen a bemutató estéjén. Akkor mondja neki Jude, hogy: "Nem akarlak stresszelni Bridge, de a jövőd teljes boldogsága múlik ezen az estén."
Együtt öregedtünk. :)
Egész pontosan:
Gy.: "Háháá, most nem csak én öregedtem! Most együtt öregedtünk."
Esős, borult idő várható. Időnként megélénkülhet a szél is. A hőmérséklet azonban tavaszias marad.
Citrom fagyival egészen elviselhető. Megbízható források állítása szerint pisztácia-puncs kombinációval is. :)
Minden nap együtt aludtunk. Alig volt kivétel. És most? Legutóbb a múlthéten kedden szuszogtunk egyazon ágyban...
Időhiány? Tanulás? Eltávolodás?
Nekem most nagyon nem tetszik így. Még akkor sem, ha énis vastagon hibás vagyok abban, hogy így alakult az elmúlt több, mint egy hét. Nem szeretem megfojtva érezni magam és néha szükségem van nem kis térre, de mostmár hiányzik Gy.
Az normális, hogy még mindig remegek?
Vizsga típusa: Írásbeli vizsga
| Olvasott szöveg megértése: | 65% | 74% |
| Írásbeli kommunikáció: | 83% |
Vizsgateljesítmény: 74%
Az írásbeli vizsga sikeres.
Teljesen újjászülettem. Levetettem a magas sarkú csizmát és a Tisza cipőmben mentem ma suliba. Mintha párnácskákon járnék. Ha láttatok már "ugri-bugri kis kecskét"... :)
