Holdvilág

Nyaraltam egy hétig a Balcsin. Földváron. Most következhetne egy frappáns bejegyzés a Balaton 2011-es életképével, humorosan meg minden. De én most inkább befelé figyeltem. Van ott is elég esemény jelen állás szerint.

Elkezdtem olvasni és beszippantott. Mire felocsúdtam, már legalább a harmadik oldalon jártam. Utoljára elég régen volt velem ilyen (egy szilveszter estén), amikor szintén nem terveztem olvasni, csak belepillantani a könyvbe, aztán ott ragadtam.

Lenyűgözött a költőisége, a líraisága ennek a Hrabalnak. Olvastam már tőle korábban is, nagyjából tudtam, mire számíthatok, de ez akkor is letaglózott. Mint egy folyam, ami magával ragad. Vezeted végig a szemedet és a lelkedet a sorokon és képtelen vagy megállni. Magával ragad, de szó szerint. A harmadik fejezet előtt be kellett csuknom, hogy lélegzetet vegyek és legalább megpróbáljam végig gondolni amit olvastam, és amit éreztem.

Még nem értem a végére. Minden sornak időt kell hagyni.

Hozzátenném, hogy takarításhoz is szoktam ezt hallgatni. :P

- Amikor a kórházi tartózkodás 8. napján mérhetetlenül boldog vagy attól, hogy be tudod hajlítani a lábujjaidat.

- Amikor feldobja a reggeledet, hogy állva is meg tudsz törölközni.

- Néhány kedves szó, ami még akkor is jól esne, ha nem lenne igaz. ("Amikor veled voltam, úgy éreztem, egy picit szeretek élni.")

***

Meg fogok gyógyulni.

Amikor az idő múlását azon veszed észre, hogy fogynak az injekciós tűk.

Június utolsó hetében elzarándokoltam kedves neurológusomhoz, aki megvizsgált, kifaggatott, majd közölte,h egy év múlva kontroll - de addig is megihatok időnként egy pohár száraz vörösbort. Vagy kettőt - gondoltam én. Annyi úgyis elég lesz ahhoz,h hangulatba vágjam magam a Meggyógyultam Partin. :))

És eddig tartott a jóhír.

A neurológusnál tett csütörtöki látogatást követő kedden mélyvénás trombózist kapott a bal lábam combtőtől. Ojjé! 9 nap kórház a belgyógyászaton - ebből 6 napig (!) nem kelhettem föl az ágyról. Én ezt úgy momentán nem kívánnám senkinek. Túl azon, hogy mennyire megalázó és kiszolgáltatott helyzet 6 napig ágyhoz kötve feküdni, nekem még baszottul fájt is.

Az ítélet egyelőre napi két véralvadásgátló injekció (60 mg Clexane), fásli combtőig és szobafogság. Ugrott a Hegy' és ugrott a Campus...

Öröm az ürömben, hogy emellé legalább ihatok egy sört. :P Szóval reszkessen mindenki, aki valaha könnyelműen piát ígért nekem, mert közeleg a Meggyógyultam Parti napja!

Nincs kedvenc albumom, gondoltam, ezt nem árt leszögezni. De választottam az egyik nagyon szeretett és agyonhallgatott The Killers albumról egy hasonló státusú számot:

Nagyanyám gondolatban felosztotta vagyonát az unokái között a múlt hétvégén bizonyos diplomaosztók apropóján. Majd persze közölte, hogy ebből a pénzből valami olyat kell venni, amiről megemlékezünk majd Nagyanyámról és Nagyapámról.

Keresztanyám ekkor keresztbe fonta a karját, majd tárgyilagos hangon közölte, hogy: "Mégis mit? Az aranylánc meg a gyűrű így is a szekrényben áll." Nagyanyám duzzogva hallgatott néhány percig, aztán:

"Egy kétszemélyes dunyhát meg két rend ágybelit."

Nincs még egy olyan bolond csaj, aki elmegy bálabontás napján a turiba, sorban áll nyitáskor, majd végül a könyveket nézi meg először. :)