Holdvilág

Igaza van a nődokimnak. Mindent meg tudok oldani egyedül is.

Nehogy szó érje a ház elejét, hogy ilyen örökbecsű széptevést nem örökítek meg:

"Jobban szeretlek, mint a csokit."

Még ennyi van a februárból. És még ennyi van az itt lakásból. És aztán pápá hangosan bevágott ajtók, pápá disznóóllá változtatott konyha és búcsút mondunk a lábujjhegyen való szeretkezésnek is. :D

Mikor arra gondolok, hogy életemben először egy olyan hely lesz az otthonom (!), ahol minden úgy lesz, ahogy én akarom, akkor szép következetesen kijavítom az egészet T/1.-re. Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint hogy P. ma közölte, hogy bármennyire bosszant, akkor is a ruháimra pakolja a sajátjait és az új helyen kell egy-egy szék mindkettőnknek, ahová pakolunk. Vagy szokjak rá, hogy elpakolom a cuccaim.

Na én aztán biztosan nem.

Neszen nekünk kompromisszumok.

Különben meg sose nagyobb gondunk ne legyen. :)

Még sose laktam egy fiúval ketten...

M.-vel gyűjtjük a hülye szavakat. Az ő személyes kedvence a mazda, az enyém a kánikula. De a mai könnyesre kacagós délelőttünk méltó lezárásaként megláttuk egy függönybolt neveként a Firhangos szót.

Azt sejtettük, hogy ez valami függöny, de ezzel szerintem a tulaj nincs teljesen tisztában: Firhang - Az illemhelyet leválasztó függöny.

Tökéletes marketing stratégia. Minket meggyőzött. :D

"Tényleg szeretlek. Ha nem szeretnélek, nem szenvednék itt veled."

én: Nem fogod megunni a fejem?
P: nem
én: Honnan tudod?
P: majd befestetünk vörösre..

Olyan beszólásai vannak, hogy kifekszek rajta az első perctől kezdve. Vagy azzal fenyegetem, hogy kidobom a nyolcadikról.

Ismerkedős dumája (najó, ez az első találkozás és az első randi közötti felszedős duma): "És hogy vagy?"

Tegnap megpróbáltam ösztönözni baszogattam, hogy tanuljon, erre: "Szivem, csend legyen."

Ma meg iszonyat nyűgös volt, úgyhogy ezt mind mondta nekem:

P: Kevés puszit kaptál ma?
én: igen
P: De simogattam a hátad, miközben néztük a Bebop-ot.
én: az igaz
P: Na látod!

Ez pedig feltette a mai napra a koronát: "...bebújunk és alszunk. Najó, nem. Fetrengünk egy kicsit. Nézzük egymást közelről."

imádom :))

Na kedves értem aggódók!

Nagyon úgy tűnik, hogy ez a trombózis sztori "life long" lesz. Najó, hátha mégse, de jelenleg ez köti le a gondolataim nagy részét, úgyhogy írok róla. Szóval megvan az első vizsgálatok eredménye: Antithrombin III alultermelés. Ez egy fehérje, ami leegyszerűsítve a dolgot segít abban, hogy ne alvadjon meg olyan gyorsan a vérem. Ennek hiánya/alulműködése egyfajta trombophilia. Mondanom sem kell, hogy a legritkább (az általános populáció 0,02%-a). Ellenben marha magassá teszi a trombózis előfordulásának esélyét. Szóval fasza.

Természetesen a tesztet mégegyszer el kell végezni, mert hátha fals pozitív. Hátha.

Amennyiben az eredmény hasonlóan szar lesz, majd írok a dolog következményeiről. Addig csak annyit a dologról, hogy én már utánanéztem, és csak elsőre fojtogatja tőle az embert a sírás, jobban belegondolva semmi halálos vagy elviselhetetlen, csak egy csomó macera és mégtöbb kockázat, amin addig felesleges aggódni, amíg be nem következnek.

Júliusig mindenképpen szúrkálnom  kell még magam.

Azért van jóhírem is: már csak napi egy szuri kell. :)

***

T meg E így reagáltak, ami aranyos volt tőlük :)

E: "aranyos vagy, hogy így örülsz a napi egy injekciónak, de azért gyógyulj meg, gyógyulj meg nekünk"

T: "Jéééézusom drága... azért biztos oka van a jóistennek hogy ennyire szivat téged :D Biztos hosszú és eredményes életed lesz cserébe, vagy ilyesmi. De sajnálom :("

Na gyorsba, mielőtt még elindulunk, hogy tesóméknál ünnepeljük 2012 megérkezését. Kábé vagy 10 éve nem volt erre példa. Mármint nem a 2012-re, hanem hogy együtt szilveszterezzünk.

Tehát 2011. Jó nehéz év volt ez is. Nem unatkoztam.

- Nyelvvizsga pipa.
- Államvizsga pipa.
- Phd felvételi pipa.
- Újrakezdés pipa.

Volt sok emlékezetes perc. Volt sok emlékezetesen rossz pillanat - és volt sok felejthetetlenül jó is. :)

Tavaly ilyenkor két dolgot tudtam biztosan a szilveszterrel és az új évvel kapcsolatban:

1. Bárcsak M-ékkel ünnepelhetnék.
2. Egy piszok nehéz félév vár, amit bárcsak át lehetne ugrani.

Most csak azt tudom, hogy valahogy lesz. Ilyen bizonytalanul ritkán szoktam látni az elkövetkező időket. Ms. Mindenre Van Egy Bé Tervem most kussol.

Egyébként meg Boldog Új Esztendőt minden kedves ide tévedőnek! :) 2012