Augusztus van. Keveset blogoltam mostanában. Nem nagyon volt ihletem. Igazából most sincs. Csak már írhatnék. Meg tudom, hogy néhány kedves barátom olvasgatja ezeket a sorokat és kíváncsi, hogy mizujs velem mostanság.
"Kösz, jól vagyok." - ahogy a nótában is van. Épp csak most az én kedvem is borongósabb kicsit. Nem segít rajtam, hogy augusztusban már érzem a karomon az őszi szél-t. Kell még nekem a nyár. A napsütés, a meleg, a nyaralás, a szabadság. Az nagyon kell.
És hogy mikről fogok majd írni. Felvésem ide, hogy majd eszembe jussanak és tényleg meg is írjam őket:
Akarok írni G. barátnőm esküvőjéről, meg az azt megelőző hangulatról, ami minden lányon úrrá lett kicsit a baráti körben. És akarok írni kicsit arról, hogy miket tanultam a szüleim házasságából (bár lehet, hogy sosem veszem hasznát ennek, hiszen ahogy A. mondta: "Öreg korunkban majd csak macskáink lesznek."
Meg akarom írni, hogy mit gondolok a féltékenységről. Érdekes érzés. És nekem ne mondja senki, hogy még sosem érezte. És azt meg pláne ne mondja, hogy nem vágyott rá, hogy néha éreztesse!
Meg akarok írni a Steinbeck könyvről, amit legutóbb olvastam. Már másodszor.
Na leginkább ezeket akarom most kiírni magamból. A többihez nincs bátorságom. Még...
