Holdvilág

"Tényleg szeretlek. Ha nem szeretnélek, nem szenvednék itt veled."

Olyan beszólásai vannak, hogy kifekszek rajta az első perctől kezdve. Vagy azzal fenyegetem, hogy kidobom a nyolcadikról.

Ismerkedős dumája (najó, ez az első találkozás és az első randi közötti felszedős duma): "És hogy vagy?"

Tegnap megpróbáltam ösztönözni baszogattam, hogy tanuljon, erre: "Szivem, csend legyen."

Ma meg iszonyat nyűgös volt, úgyhogy ezt mind mondta nekem:

P: Kevés puszit kaptál ma?
én: igen
P: De simogattam a hátad, miközben néztük a Bebop-ot.
én: az igaz
P: Na látod!

Ez pedig feltette a mai napra a koronát: "...bebújunk és alszunk. Najó, nem. Fetrengünk egy kicsit. Nézzük egymást közelről."

imádom :))

Annyira tökéletes, annyira jó. Van ilyen? Vagy az egészet csak képzelem. Én csak behaluzom ezt a pasit. Kész.

Van egy képzeletbeli barátom, aki helyes, oltári teste van, kedves, tehetséges, okos, humoros. Akivel mindig van miről beszélnem. Akit szeretnek a barátaim. Aki mindig tudja, hogyan érjen hozzám. Aki addig faggat, amíg el nem mondom mi bajom. Aki mindig figyel rám. És még sorolhatnám.

Akivel kompatibilis a dilim.

Sírni tudnék, olyan boldog vagyok..

Tudtad, hogy már egy egész hete járunk?

KOCKA :)

van egy pont, ahonnan már van mit veszíteni

Naja. Még P. is észreveszi,h állandó pozitív visszacsatolásra van szükségem, hogy igénylem,h figyeljenek rám,h szeretethiányom van. Jó gyorsan levágta. A kérdés már csak az,h "megszoksz vagy megszöksz".

Valaki ellopta a szeptembert. És évek telnek el hetek alatt. És csak néhány jelentősebb momentumra emlékszel. Miközben felidézve az eltelt időt, tudod, hogy boldog voltál/vagy.

Annyi minden történik, hogy még visszaidézni is hosszú idő, megemészteni meg majdnem lehetetlen. Majd nyugisabb időkben rágódok rajtuk többet. Ha.

Különben meg néhány nagyon kedves momentum:

- Gonoszmáté észreveszi még azt is,h mennyire félek az idegenektől: "Nyugii, ezek csak emberek. Csak egy angyal van bent [értsd: a kedvese]."

- "Hát ha önbizalom kell...: JÓ VAGY"

- megkaptam életem első mézeskalácsszívét :)

Kezdeném azzal,h elmúlt a bűntudatom. E-vel csajos bulit tartottunk - és most tényleg csak mi voltunk. :P Végre sikerült őszintén beszélni egymással, és bár én megszegtem a T-nek tett ígéretemet, de nagy kő esett le a szívemről, hogy kibeszélhettem magamból azokat a dolgokat. Ráadásul így remélhetőleg E-t is sikerült megkímélni egy újabb baklövésnek számító játszópajti-kapcsolattól. Arról nemis beszélve,h E is bevallotta, ami a lelkét nyomta -- és ami miatt nekem elmúlt minden T-vel kapcsolatos bűntudatom. Lám, mindenki jól jár.

Más.

Már többen megjegyezték, hogy ki vagyok virulva. Hát ki.

Igyekszem nem halálosan féltékenynek lenni. Eddig nem csinálom valami jól.
Igyekszem elhinni, hogy tényleg létezik olyan, hogy valaki az összes ostoba hibámmal együtt is engem választ. Néha kell,h valaki azt mondja,h jó vagyok.

"- Mondd, hogy mindig így lesz!
- Okés. Mindig így lesz!"

Baromi ijesztő dolog ám megszeretni valakit.

P az első héten kijelentette,h nem szeretné elkapkodni majdan az összeköltözést, mert egyszer már pórul járt vele. - Majd másnap hozott tusfürdőt, sampont és fogkefét. Már van polca és fiókja is...