Amikor az ember lánya felveti a kedvesének, hogy rúdtánc tanfolyamra fog járni, és azt a választ kapja, hogy "de a lábad úgyse fogja bírni" - na ez nem olyan jó érzés...
Amikor az ember lánya felveti a kedvesének, hogy rúdtánc tanfolyamra fog járni, és azt a választ kapja, hogy "de a lábad úgyse fogja bírni" - na ez nem olyan jó érzés...
Egyszer már sopánkodtam a magyarországi áldatlan állapotok miatt, de az abortusz tabletta elleni tüntetésről szóló cikk ma megint eszembe juttatta, hogy továbbra sem rózsás a helyzet.
Az elmúlt években változott a hozzáállásom a gyerekvállaláshoz, ma már nem vágom rá gondolkodás nélkül a válaszom. De egy dolog nem változott: továbbra is azt vallom, hogy az abortusznak van létjogosultsága.
Igenis kerülhet bárki abba a helyzetbe, hogy nem akar, nem tud felnevelni tisztességesen egy gyereket. És azt nem érdemli meg egy fiatal nő sem, hogy mások döntsenek a feje fölött arról, hogy mi lesz az ő sorsa, az apa sorsa és a gyermek sora (akárhogy is számolom, ez bizony 3 élet, nem pedig egy).
A tüntetésen készült képek között nem találtam eddig a neten olyat, amelyen nők is szerepelnének. Honatyáink és a vezető réteg tagjai között is nagyon kevés a nő. Kérdem én, hogy jönnek ők ahhoz, hogy megítéljék, mit jelent egy nőnek felnevelni egy nem teljes szívvel kívánt gyermeket?
A másik dolog, amire ugrok, amikor úgy interpretálnak egy ilyen kérdést, hogy ebben is a magyar nép elleni összeesküvés-elméletet látnak: "Ez nem gyógyszer, hanem méregtabletta. Fegyver a modern hadviselés történetében a magyarság ellen" - ezeket mondta a "Ne vedd be a hazugságot" címmel meghirdetett demonstráción Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke (lásd a cikkben).
Komolyan ennyire hülyék az emberek?!
Tegnap megbuktam mint háziasszony. És sírtam. Nem ragoznám túl a dolgot, a lényeg az, hogy ez a főzés dolog egyelőre elég döcögősen halad. Főleg, ha még addig se jutok el, hogy egyáltalán begyújtsam a tűzhelyet.
De az én drága barátnőim megnyugtattak, hogy ez normális, hogy senki nem kezdi konyhatündérként, és hogy ők sem tudnának most felbontani egy egész tyúkot.
Aztán ma belefutottam egy blogbejegyzésbe és annak kommentjeibe, amik szintén megerősítettek abban, hogy nem feltétlenül a házitündérkeség az, ami elengedhetetlen egy jó kapcsolathoz.
Azért én mégis szeretnék kicsit gondoskodni P.-ről.
ilyen ez