Holdvilág

Nem vagyok benne biztos, hogy említettem, de háromhetente egy hetet egy special needs camp-ben dolgozok (most volt az utolsó hetem), a Red Leafben. Minden tiszteletem a gyerekekre felügyelőké. Akiknek néha csak az értelme gyermeki, a teste pedig nálam is jóval öregebb.

Néha meg nem is gyerekekre hasonlítanak, hanem kis állatokra. Nem tudnak beszélni, mert az agyuk valahogy másképp működik. Mégis igyekeznek kifejezni magukat. A maguk módján.

Ott van például a fiú, aki egyszerre madár, aki csapkod a kezével, kitépi magát gondoskodója kezéből, de aztán már úgy fut, mint valami megriadt kis őzike.

Vagy a kislány, akár egy kis csacsi, úgy megy az orra előtt lengetett répa után.

És a kis pufók fiú, aki mindent megismétel, ugyanazt a három-négy kérdést teszi fel napjában százszor, s közben lengeti a karját, rázza a fejét - majmocska a ketrecben.

Wasted years

From the coast of gold, across the seven seas,
I'm traveling on, far and wide,
But now it seems, I'm just a stranger to myself,
And all the things I sometimes do, it isn't me but someone else.

I close my eyes, and think of home,
Another city goes by, in the night,
Ain't it funny how it is, you never miss it til it's gone away,
And my heart is lying there and will be til my dying day.

Chorus:
So understand
Don't waste your time always searching for those wasted years,
Face up...make your stand,
And realize you're living in the golden years.

Too much time on my hands, I got you on my mind,
Can't ease this pain, so easily,
When you can't find the words to say, it's hard to make it through another day,
And it makes me wanna cry, and throw my hands up to the sky.

Chorus:
So understand
Don't waste your time always searching for those wasted years,
Face up...make your stand,
And realize you're living in the golden years.

még 18 nap...